Interjú Lévai Gáborral a pro bono hazai lehetőségeiről – I.
Lévai Gábor, a Civil Support Nonprofit Kft. ügyvezetője mesél arról, hogy ő hogyan látja a pro bono, azaz a szakértelmen alapuló önkéntesség és a vállalati-civil együttműködés magyarországi lehetőségeit, esélyeit és milyen kihívásokat lát a két szektor oldalán.
Pro Bono. Mi jut Neked elsőre eszedbe e két szó hallatán?
Az énekes 🙂 Viccet félretéve: szakértelem a jó ügyek szolgálatában.
Milyen lehetőségek és milyen kihívások állnak a vállalatok és a civil szektor oldalán, ha közös pro bono programban gondolkodnak?
A vállalati oldal lehetőségei szerintem a meglévő erőforrások “hadrendbe állítása” CSR területen, a munkatársak számára változatosság biztosítása, valamint relatív kis befektetéssel nagy hatásnövekedés elérése a civil szervezeteknél. Kihívás elsősorban a meglévő civil partner megtalálásában lehet és abban, hogy a munkatársak úgymond pro-bono-vá váljanak. A civil oldal lehetőségei egyrészt a hiányzó szakértelemhez való hozzáférés, másrészt a professzionális szemlélet, vállalati kultúra bevitele a működésbe és a hatékonyság növelése. Továbbá pro bono partneren keresztül új kapcsolatok kiépítése, akár a partner személyében új adományozó megtalálása. Kihívást ezen az oldalon a szükségletek elég pontos megfogalmazásában látom, illetve szintén itt is nagyon fontos a megfelelő pro bono partner megtalálása.
Hogyan illeszkedhet egy vállalat CSR kultúrájába a pro bono?
A pro bono szerves része lehet a CSR-nek, ha a vállalat nem csak pénzt / eszközöket ad, hanem azok hatékony felhasználásához szakértőket is. Pl. pénzt ad egy kommunikációs kampányra plusz egy szakértőt is. Így sokkal hatékonyabban költhető el a pénz. Tudás intenzív iparágakban sokkal nagyobb hozzáadott értéke lehet, mint a pénzadománynak.
Szükség van-e közvetítő szervezetre és hol helyezkedik el, illetve milyen szerepet, feladatot lát el ebben az együttműködésben? Azon felül, hogy csatornaként összeköti a vállalatot és a nonprofit szervezetet egymással.
Jelenleg Magyarországon szerintem szükség van közvetítő szervezetre. A legnagyobb vállalatoktól eltekintve nincs vállalaton belüli erőforrás arra, hogy megtalálja a megfelelő partnereket. Sőt, sokszor arra se, hogy a vállalaton belüli potenciális pro bono erőforrásokat feltérképezze, és projektmenedzselje a folyamatot.
Gábor elmondása szerint a közvetítőnek fontos szerepe lehet abban, hogy népszerűsítse a pro bono önkéntességet Magyarországon. Továbbá a nemzetközi legjobb gyakorlatok bemutatásával és hazai környezetbe való adaptálásával előmozdítható a pro bono együttműködések hazai elterjedése is. Gábor ugyanakkor kiemelte, hogy fontos a civil szektor képzése, felkészítése a pro bono tanácsadók fogadására, valamint megfelelő civil partnerekből adatbázis építése. A vállalati oldalon projekt koordinációs feladatokban látja a Civil Support Kft. ügyvezetője egy közvetítő szervezet bevonásának lehetőségét, illetve a pro bono-t felajánló munkatársak támogatásában. Komplexebb projektekhez a különböző szakértelmű pro bono partnerek összeszervezésében, valamint mindkét oldalon a befejezett projektek kiértékelésében, tanulságok levonásában nyújthat segítséget egy közvetítő szervezet.
Milyen hatás várható egy pro bono program után?
Az igénybe vett szakértelemtől függően a civil szervezet oldalán az ott dolgozók készségeinek és képességeinek fejlődése, szemléletmód változás, a projekt konkrét céljainak megvalósulásával több forrás, hatékonyabb működés, diverzifikáltabb tevékenység, nagyobb fenntarthatóság várható. Vállalati oldalon a munkatársak elégedettségének, önállóságának, lojalitásának növekedése, nyitottság, érzékenység növekedése, esetleg új készségek, képességek, ismeretek elsajátítása.
Az interjú 2. része itt folytatódik: Lévai Gábor interjú 2. rész.
Cseh Zsuzsa