Társadalmi hatásmérés ⋆ Civilsupport
7293
page-template,page-template-full_width,page-template-full_width-php,page,page-id-7293,mkd-core-1.0.3,ajax_fade,page_not_loaded,,onyx-ver-1.6, vertical_menu_with_scroll,smooth_scroll,woocommerce_installed,enable_full_screen_sections_on_small_screens,wpb-js-composer js-comp-ver-4.11.2.1,vc_responsive

Társadalmi hatásmérés

Minden szervezet egy konkrét cél vagy változás elérésére jön létre, ezért dolgozik minden elérhető eszközzel. De honnan tudhatja, hogy hol tart az elképzeléseihez képest? Honnan kaphat megerősítést, hogy az irány, amerre halad, valóban a kitűzött cél felé visz? Mivel tudja meggyőzni a környezetét és a támogatóit, hogy álljanak mellé?

civilsupport-munkatarsak-foto-levai-gabori-110x110 copyLévai Gábor
közgazdász, coach

“A hatásmérésnek két célja van: az egyik, hogy kifelé láthatóvá tegye és igazolja a megtörtént változást. A másik, hogy befelé megmutassa: jó irányba haladunk-e a megálmodott jövő felé.

Tervezd meg és kövesd lépésről-lépésre a változáshoz vezető utat!

Kezdjük az elején! Mi a társadalmi hatás?

Egy szervezet társadalmi hatása az a változás, amit az érintettjei életében el tud érni.
Ilyen, ha egy szerfüggő képes visszatérni a normál hétköznapi életbe, ha egy hátrányos helyzetű gyerek elég jó tanulmányi eredményt ér el a továbbtanuláshoz, ha egy városrész lakóinak életkörülményei javulnak, mert sikerült elérni a szomszéd üzem károsanyag-kibocsátásának csökkentését. Ezek konkrét személyek életében bekövetkező konkrét pozitív változások, amelyek a szervezet tevékenysége által valósulhattak meg.

A hatás eléréséhez két dolog kell: tudjuk, hogy hova tartunk – kiknél milyen állapotot szándékozunk elérni -, és tudjuk, hogy milyen lépéseken, köztes állapotokon keresztül fogunk oda eljutni. Ezeknek az állapotoknak a meghatározása lesz a hatásmérés gerince: ezekhez képest tudja a szervezet meghatározni, hogy hol tart éppen, honnan ismeri fel, hogy ott tart, és a megfelelő irányba tart-e a tevékenységében.

A hatásmérés módszertanával kijelöljük a pozitív változás “útvonalát”, és a méréseken keresztül a szervezet minden pillanatban tudatában lesz, hol tart ezen az úton.

Miután ismerjük az elérni kívánt változást, és van egy megalapozott modell a hozzávezető lépésekről, el lehet kezdeni a tényleges mérést. Ez rendszeres, élő kapcsolatot jelent az érintettekkel, és “elkerülhetetlenül” érkeznek a visszajelzések, amelyek alapján sokkal pontosabban, hatás-orientáltabban tud a szervezet kommunikálni.

Mennyire más azt mondani, hogy

“2 év után a pénzügyi oktatási programban részt vevők 78%-a számolt be arról, hogy hónap végén sem mennek át mínuszba, szemben a program elején mért 19%-os aránnyal”

mint azt, hogy

“A pénzügyi oktatási programban 2 év alatt 82-en vettek részt, és a résztvevők véleménye szerint a program nagyon hasznos volt.”

A hatásméréssel tényszerűen, számszerűen bemutathatóvá válik a szervezet által elért pozitív változás.

  • A szervezet számára megmutatja, hogy sikerült-e a kitűzött célokat elérni, és ha nem, hol van szükség beavatkozásra
  • A szervezeti kommunikációhoz kifogyhatatlan mennyiségű, az eredményeket számszerűen alátámasztó anyagot biztosít
  • A nagyobb támogatók számára a hatásmérés “közös nyelv” annak tisztázására, hogy pontosan mit, milyen eredményességgel támogatnak, de bármilyen fundraising tevékenység alátámasztására jól jönnek a kommunikálható eredmények.

Kiknek ajánljuk? Mikor érdemes elkezdeni?

A hatásmérés önmagában “csak” egy módszertan, de a bevezetése azt is jelenti, hogy a szervezet elköteleződik a hatásfókuszú működés felé.
Akkor ajánljuk – de akkor nagyon – ha egyetértesz azzal, hogy

  • a szervezeted az érintettjeitek életében elérendő pozitív változásért jött létre és működik
  • nyitottak vagytok a tevékenységeitek monitorozására, hogy tudjátok, valóban a megcélzott változást éritek-e el, és ez elég hatékonyan történik-e.

A hatásmérés vonatkozhat a teljes szervezetre, vagy egy-egy projektre. A hatásmérés kialakítását már a tervezési fázisban el kell kezdeni, ami szervezeti szinten a stratégia alkotás folyamatába ágyazódik, projekt szinten pedig a projekt-tervezési folyamatba épül be.

Tökéletes időzítés, ha éppen most tervezitek szervezeti stratégia készítését

A hatásmérés tervezéséhez használt eszközök egyfelől szervesen beágyazhatók a stratégia alkotás folyamatába, másfelől segítik is a folyamatot, például a jövőkép és a stratégiai területek pontos meghatározását.

…vagy támogatókat kerestek

Kiemelten ajánljuk a hatásmérést, ha támogatókat, főként nagyobb donorokat, vállalati partnereket szeretnétek magatok mellé állítani. Azok a vállalatok, amelyek zászlóvivők a társadalmi felelősségvállalás területén, már egyértelműen igénylik, hogy a sajátjaikon túl az általuk támogatott projekteket is mérjék.

A hatásmérés biztonságot jelent a támogató partnernek, tudhatja, hogy mi mellé áll, és milyen eredményeket várhat a támogatásától.

Vágjunk bele: kösd össze a szervezeted a jövővel!

Akár projektszintű, akár szervezeti szintű mérésről van szó, a tervezési-mérési folyamat azonos. A tervezésnél a Theory of Change (változási modell) módszerrel dolgozunk. A módszer lényege, hogy a szokásos szervezeti nézőpontot mintegy fejreállítva elvonatkoztat a szervezet adott helyzetétől, körülményeitől, és a figyelem középpontjába kizárólag az elérni kívánt célt állítja:

 mi az a jövőkép, amelyet a szervezet az érintettjei életében elképzel a tevékenysége nyomán?

Ebből a jövőképből bontjuk vissza lépésről lépésre, hátrafelé gondolkozva a szükséges előfeltételeket, amelyek egy logikai modellt alkotva végül összekötik a jelent a vágyott jövőképpel. Így születik meg a teljes hatáslánc, amelyen majd végighaladva a változás létrehozható, és ennek az állapotai lesznek azok, amelyek alapján a szervezet nyomon tudja követni, hol tart valójában.

Példa:

“A családon belüli bántalmazás áldozatainak a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy anyagilag függő helyzetben vannak az agresszortól, így nem tudnak kilépni a mérgező kapcsolatból. Az elérni kívánt állapot egyik fontos eleme az ő esetükben ezért az anyagi függetlenség megteremtése.
Ekkor tudnak elköltözni otthonról, és magukkal vinni a gyerekeiket. Ehhez előtte olyan munkahelyre van szükségük, amire hosszú távon számíthatnak, és elegendő jövedelmet biztosít számukra a független élethez.
Viszont általában ezek a nők nem dolgoztak korábban, tehát nem csak egy hiányszakmát kell megtanulniuk, ahol jó eséllyel fognak tudni elhelyezkedni, hanem a munkába álláshoz alapvető képességeket is el kell sajátítaniuk. És ahhoz, hogy tanulni tudjanak, el kell tudniuk közben helyezni a gyermeküket. Ráadásul le kell küzdeniük a félelmeiket, pszichológiai és társ segítőkre is szükségük van, hogy elhiggyék, kimozdulhatnak szorongatott helyzetükből.
Így jutunk el a visszafelé tervezéssel oda, hogy a rendőrséget azonnal riasztó telefon kevés a bántalmazott nők életének valódi megváltoztatására, sokkal inkább egy komplex kortárs-segítő és képzési program hozhat ilyen változást.”

A példa egy angol programból származik, sok helyen egyszerűsítettünk rajta, de jól illusztrálja a különbséget a tünetek kezelése, és az érintettek életében tényleges változást elérő program hatása között.

Miközben fokonként összeáll a jövőképet a jelennel összekötő létra, végig a konkrét emberen van a figyelem, akinek az életében a szervezet pozitív változást akar elérni. Mi az ő legnagyobb hiánya, kihívása? Milyen lépéseken keresztül következik be nála a változás? A lépések beazonosítása teszi lehetővé, hogy a mérésnél az érintett hétköznapi életében is tetten lehessen érni, hogy hol tart éppen, mi lesz a következő lépés, és ahhoz mire van szüksége.

 A változási modell lépései fogják meghatározni a mérési folyamat indikátorait, mérföldköveit, beavatkozási pontjait.

A hatásmérés nemcsak méri, támogatja is a változást

A lépések valóságnak megfelelő meghatározása nagy szakmai tudást igényel az adott társadalmi problémára vonatkozóan, de a hatásmérés nemcsak ráépül a szakmai tevékenységre, hanem támogatja is.

  • A hatáslánc és a belőle levezetett indikátorok alapján mindig pontosan tudhatod, hogy hol tart a szervezet a kitűzött céljaihoz képest, és azt is, hogy mi alapján ismerheti fel a saját munkájának az eredményét.
    Az így meghatározott indikátorok valós útjelző táblákká válnak: ott vagyunk, ahol gondoljuk? Ha nem, mit kell változtatni?
  • Segít a szakmai döntések meghozatalában. Milyen projektet érdemes indítani? Hol és mit érdemes módosítani a tevékenységen a pozitív változás eléréséért? Kikkel érdemes partnerséget kötni? A hatásmérés csökkenti a kísérletezgetést, az iterációs köröket, nem próbálgatással vagy becsléssel kell meggyőződni egy-egy projekt eredményességéről.

A szükséges tudás nagyobb részével már rendelkezel. A hiányzó részt hozzátesszük

A tervezésnél

A hatásmérés megtervezése nagyon pontos szakmai ismereteket igényel az adott ügy érintettjeiről. Kik ők? Milyen körülmények között élnek? Mi számukra a probléma, hiány? Milyen változásra vágynak? Valójában mi fog változni? És mikorra? És mennyivel? Ki fog tudni erről adatot adni? Az érintettek, vagy a környezetükből valaki? Hogy fog ez a változás kinézni a tágabb közösségben? És a társadalomban?

Ez a tudás a szervezetben többnyire megvan, még ha nem is strukturáltan vagy egyértelműen kimondva. Ennek a rendszerezett megfogalmazását, a hatáslánc összeállítását teszi lehetővé a Theory of Change elkészítése, amelynek a folyamatát facilitáljuk.

A mérés részleteinek kidolgozásában, a mérés működtetésében

A hatásmérés lényege, hogy mindig az érintetteket vagy a velük közvetlenül kapcsolatban állókat kérdezzük, és a kérdéseket úgy fogalmazzuk meg, hogy a hétköznapi életben tetten érhető változásra vonatkozzanak.

Ez kicsit olyan, mintha nyelvet tanulnánk. Meg kell találni, el kell sajátítani bizonyos szókészletet, nyelvi fordulatokat, és közben az agyunkat is át kell állítani ezen a másik “nyelven” való gondolkozásra.

Ebben segítünk, hogy utána már nélkülünk is tudjatok kérdéseket összeállítani.

Utánkövetésben

A hatásmérés folyamatos üzem olyan szempontból is, hogy a mérés eredményei visszahatnak a tevékenységre, és ezen keresztül magára a mérési tevékenységre is. Ha már járod a hatásmérés útját, de elakadsz valahol, nyugodtan fordulhatsz hozzánk, és segítünk továbblépni.

A hatásmérés befektetés, ahogy egy működtethető stratégia is az. Az első fázis, a tervezés valóban energiaigényes, a ráfordítás idővel csökken: a későbbi projektek már ráépülnek a létrehozott mérési alapokra.

Tervezd meg és kövesd lépésről-lépésre a változáshoz vezető utat!

Ha szeretnél többet tudni a hatásmérésről és arról, hogy konkrétan a te szervezeted számára mit jelenthet, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Írj nekünk!

Olvasnál még? Nézd meg hatásmérés témájú írásainkat a blogon!

Velük dolgozunk

Legyél képben!

Rendszeresen teszünk közzé híreket saját és külső pályázatokról, képzésekről, nonprofit szektort érintő kérdésekről.

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj időben a lehetőségekről!

Korábbi hírleveleink

Név

Szervezet neve

Email cím

Elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.