Boldogság és az önkéntesség
“Elöljáróként annyit érdemes rólam tudni, hogy több mint 15 éve HR területen dolgozom, melynek nagyjából felét vezetőként éltem meg. Mindig igyekeztem családanyaként, feleségként és vezetőként, kollégaként is a maximumot nyújtani. Közel egy éve kezdtem el a JÓL-LÉT alapítvánnyal együtt dolgozni. Célom az volt, hogy helyenként akár a zordnak tűnő munkáltatói logikát is megismertetve segítsek a nőtársaimnak saját tapasztalataimmal. Részt vettem álláskeresési fórumokon, kerekasztal beszélgetésen illetve karrierváltás előtt álló erős nőkkel is dolgoztam együtt.” – Egediné Kolarics Barbara, Jól-Lét Alapítvány pro bono HR tanácsadójának írása.
Mindig is fontos volt számomra az önképzés, így a közelmúltban beiratkoztam a Berkeley University kurzusára, mely a boldogság tudományába, pszichológiájába enged betekintést.
Az ezredfordulón hívták életre a pozitív pszichológia irányzatát, mely céljaként azt tűzte ki, hogy feltérképezze és kutatásokkal alátámassza, vajon mitől és hogyan leszünk boldogok.
Kimutatták, hogy a kollektivista társadalmakban, ahol a fő hangsúly a családon, a baráti kapcsolatokon és a közösségen van, az emberek boldogabbak. A lehetőség, hogy tudjuk, egymásra támaszkodhatunk, tanácsot, bátorítást kaphatunk környezetünktől, boldogabbá tesz bennünket.
Apró dolgokkal kezdjük a változtatásokat akár a magánéletben, akár a munkahelyünkön. Jó példa erre, hogyan változhat meg egy munkahely egy jótettel. Sonja Lyubomirsky kutatócsoportja 4 héten át vizsgálta egy ibériai cég kollektíváját. A feladat egyszerű volt, rendszeresen valami jót kellett tenniük kollégáikkal. Úgy találták, hogy a jótevők és a jótettben részesülők is nagyobb belső motivációról, több flowélményről és nagyobb kompetenciaérzetről számoltak be. A csoport tagjai a 2 hónappal később végzett visszakövetéskor elégedettebbek voltak az életükkel és a munkájukkal is. Tehát boldogabbak lettek.
A kutatások bebizonyították, hogy akik boldogabbak:
- hosszabb ideig élnek
- jobb az egészségi állapotuk
- hatással van a szociális kapcsolataikra – több barátjuk van és a házasságuk is jobb
- kimutatható, hogy munkahelyükön jobban helytállnak és kreatívabbak
- jobban kommunikálnak a környezetükkel
Ami biztos, hogy azt, hogy boldogok vagyunk-e vagy sem, nagyrészt mi tudjuk befolyásolni. A boldogságunkat 50%-ban a genetikánk, 10%-ban a környezetünk, 40%-át pedig tetteink határozzák meg.
Boldogságunkat növeli az önkéntes munka. Miért?
- önkéntesként új barátokat, kapcsolatokat szerezhetünk
- kommunikációs képességünk fejlődik, ezáltal magabiztosabbak leszünk
- empatikusabbá válunk
- pályakezdőként munkatapasztalatot és új kompetenciákat szerezhetünk
- és nem mellesleg az, hogy segítünk másoknak közvetlenül is hasznosabbá, tehát boldogabbá teszbennünket
Önkéntes munkára nagyon sok lehetőség van, mindenki tudásának, szociális és földrajzi helyzetének megfelelően találhat olyan szervezetet, ahol segíthet.
Rengeteg honlap és fórum létezik, ahol várják felajánlásunkat. Csatlakozhatunk szervezetekhez, akik hajléktalanoknak vagy fiataloknak segítenek és várjak önkénteseket. Részt vehetünk környezetünk megszépítésében, de idősotthonokban is lehetünk beszélgetőtársak. Mi dönthetünk.
Az önkéntesség remek lehetőség arra is, hogy megismerjük új képességeinket, új dolgokat tanuljunk, és feszegessük a határainkat, mire vagyunk képesek. Őszintén és nyitottan. Adunk és kapunk. Bizalmat kérünk és nyitottságot adunk. Hogy ez boldogabbá tesz-e? A válaszom határozott igen.
Kedves Olvasó, arra biztatom, nézzen körül környezetében, vizsgálja, meg milyen lehetőségek vannak önkéntes munkára és lépjen, dolgozzunk együtt egy boldogabb világért.
Korábbi bejegyzéseket ide kattintva érheted el.