„Egy jogász DNS-ében benne van, hogy pro bonot kell csinálnia.” Interjú Barabás Tamással, a hazai pro bono jogi program úttörőjével
A PILnet 1997-ben alakult meg a New York-i Columbia Egyetemen azzal a céllal, hogy elősegítse és hozzáférhetővé tegye a jogot, mint eszközt az egész társadalom számára. A nemzetközi emberi jogi civil szervezet küldetése, hogy az igazságosság az emberi jogok védelmén és tiszteletben tartásán keresztül érvényesüljön. Ennek megvalósulása érdekében egy olyan nemzetközi hálózat létrehozásán fáradozik, amely összekapcsolja az ügyvédeket, a társadalmi szervezeteket, valamint a jó ügyek érdekében szerveződő civil kezdeményezéseket az emberi jogok védelme és a közérdek érvényre juttatása érdekében.
A szervezet arra ösztönzi az ügyvédeket, hogy pro bono alapon (önkéntesen és ingyenesen) képviseljék a közérdeket, segítsék azon civil szervezetek munkáját, akik befolyást gyakorolhatnak a jogfejlesztési és törvényhozói döntésekre, valamint, hogy minden ember számára egyenlő módon legyen elérhető az igazságszolgáltatás. Mivel a nemzetközi és a hazai trend is azt mutatta, hogy az ügyvédeknek olykor jóval több ügy képviseletére is lenne kapacitásuk, ezt felismerve indult útjára Magyarországon 2006-ban a jogi pro bono program, először kísérleti jelleggel.
Az önkéntesség az angolszász kultúrában nagy múltra tekint vissza, és kíváncsiak voltunk arra, hogy a Magyarországon működő nemzetközi-hátterű, vagy éppen hazai ügyvédi irodák nyitottak lennének-e egy ilyen együttműködésre.
A program célja, hogy a segíteni akaró ügyvédeket olyan társadalmi szervezetekkel kössék össze, akik a jogot eszközként használják fel arra, hogy egy-egy társadalmi fontosságú ügyet támogassanak. A program sikerességét mi sem bizonyítja jobban, hogy a hazai jó gyakorlatot mintául véve a világ számos országában sorra nyílnak meg a pro bono jogi központok (Pro Bono Clearinghouse).
Arra a kérdésre, hogy mi kell a civil és az ügyvéd oldaláról ahhoz, hogy az együttműködés sikeres és eredményes legyen, Barabás Tamás a PILnet:The Global Network for Public Interest Law projekt-koordinátora elmondta, hogy a tapasztalatai szerint a civilek oldaláról elsősorban nyitottságra van szükség, míg az ügyvédeknél a személyes, ill. szakmai ambíció a mérvadó. A civil szervezetnek tudnia kell azt, hogy mit akar, világos céllal kell, hogy rendelkezzen. A civilek nagy része sajnos egy kis csoportot formálva a társadalmi küldetésre fókuszál, akik közül aztán néhány év múltán már csak kevesen maradnak meg. „Ott van egy szűk csapat, aki küzd a misszióval, ahelyett, hogy már a legelején megfogná valaki a kezüket, és tudatosan felépítenék szakmai háttérrel és támogatással azt az irányt, ahová a szervezet majd 3-5, vagy éppen 10 év múlva el akar jutni”. – magyarázza Barabás.
A PILnet törekvése, hogy megtalálja a jó ügyeket, a jó kezdeményezéseket, és ezek mögé megfelelő jogi támogatást biztosítson.
Barabás azt is hangsúlyozza, hogy nagyon fontos, hogy minden egyes ügyvédi iroda biztosítson egy olyan pro bono kapcsolattartót, aki inspirációt érez magában a civil társadalom szolgálata iránt. Egy civil szervezet nehezen tudja magát jogi személyként elképzelni. Pl. az, hogy a szervezet a logóját következetesen használja-e, vagy egyáltalán van-e logója és az le van-e védve, nagyon sok jogi kérdést vet fel. Mindemellett természetesen a szubjektív oldal is mérvadó, hiszen a cél az, hogy az önkéntes ügyvéddel végzett közös munka egymást építő és egymás számára hasznos együttműködés legyen. A PILnet magyarországi munkatársa szerint sokszor kerülnek abba a helyzetbe, hogy egy civil szervezet nem tudja pontosan megfogalmazni az igényét, felmérni, hogy tulajdonképpen mi is az a jogi probléma, amiben segítséget kér. A másik oldalon az ügy felvételét és sikerességét tovább nehezítheti az ügyvédi iroda belső szervezeti hierarchiája is, hiszen ahol az ügy „kiosztásra kerül”, ott a pro bono munkát végző ügyvéd alig azonosul az üggyel. Amennyiben megtörtént egy igény felvétele, akkor a budapesti iroda konferencia hívás keretében összekapcsolja a partnereket. Innentől kezdve az együttműködés sikerességét a két fél „kémiája” dönti el. Barabás kvázi jogi házasságkötésnek nevezi azt, amit ők csinálnak.
100 randiból egy lesz házasság, 10 lesz tartós kapcsolat, vagyis a beérkezett civil megkeresések csupán kis részéből lesz konkrét ügy, és aztán együttműködés.
Mindezek ellenére szerencsére vannak nagyon jó, már hosszú ideje tartó együttműködések is, amelyeket már díjjal is jutalmaznak. 2011-ben a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen alapították meg az Ügyvédek a Közjóért – Magyar Pro Bono Díjat. Minden évben két díjat adnak át, egy ügyvédnek és egy ügyvédi irodának. A tavalyi évben a díjat Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke vehette át. Az ügyvédi irodák körében az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Irodát jutalmazták, aki már 1996 óta segíti a Piros Orr Bohócdoktor Alapítványt pro bono tanácsadással és jogi támogatással.
Bár évente 80-100 ügy érkezik be a honlapon keresztül, azonban jelenleg ezen együttműködések budapesti ügyvédi irodák közreműködésével valósulnak meg. Egy egyszeri, egy alkalmas jogi kérdés megválaszolásában az együttműködés még működőképes lehet, de egy ponton túl jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nincs olyan ügyvéd, aki a civil szervezetnek helyben tudna segíteni, magyarázza Barabás a hazai helyzet jelenlegi nehézségét. Erre a hiányra reagálva a Norvég alap támogatásával indult el augusztusban az a kezdeményezés, miszerint vidéken regionális pro bono platformokat hozzanak létre, hogy a vidéki ügyvédi irodák, a civil szervezetek és jogi karokon működő jogklinikák között a pro bono jogi segítségnyújtás helyben is elérhetővé váljon.
Egy egészséges társadalmi folyamat indult el. Egyre több emberben születik meg az igény és hajlandóság, hogy visszaadjanak valamit a szakértelmükből annak a közösségnek, ahol élnek.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre nagyobb a hajlandóság az ügyvédek körében is arra, hogy társadalmi munkát végezzenek. Egyre nyitottabbak és egyre több ügyvéd érzi azt, hogy már elérte azt, amire vágyott, és most már itt az idő, hogy valamit a társadalom számára is visszaadjon.
És hogy mit lehet tanulni egy pro bono együttműködés során? Barabás a személyes érettséget emeli ki, a boldogság és elégedettség kölcsönös érzését, hogy a „segítségemmel könnyebb lett egy szervezet élete, valamit hozzá tudtam adni a társadalom jó irányba történő formálásához”.
Cseh Zsuzsa