Hogyan lehet egy társadalmi célú szervezet önfenntartó?

Alig három éve indult a Civil Support Nonprofit Kft. és szép sikereket ér el a nehézségekkel küszködő civil szektorban. Hogyan csinálják? Lévai Gáborral, a Civil Support ügyvezetőjével beszélgettünk az ötletről, az indulásról, csapatról és az eltelt három évről. 

 

Milyen volt az első három év?

Az első három év tele volt kísérletezéssel, tanulással. A tulajdonosi háttérnek köszönhetően már a kezdetektől közel 100 szakember állt a rendelkezésünkre, akik szaktudással rendelkeztek a könyvelés-bérszámfejtés, adótanácsadás területén épp úgy, mint szervezetfejlesztésben, fundraising-ben, vagy éppen a webfejlesztés, vállalati kapcsolatok területén. Ezt az erős szakmai hátteret használtuk arra, hogy minél több szolgáltatást “civilesítsünk”, közben pedig felépítsük a saját belső működésünket és egy civil fenntarthatósági modellt is.

Milyen probléma inspirálta a Civil Support alapítását?

2012-ben Magyarországon már közel 3 millióan éltek szegénységben, és az állam folyamatosan vonult ki a rászorulók felzárkóztatásából. Eközben a civil szektor egyre kevesebb állami és uniós támogatáshoz jutott, és a civil szervezetek döntő többsége nem volt felkészülve az önfenntartó működésre.

Az  alapítók a saját területükön professzionális szolgáltató cégekként arra szövetkeztek, hogy szaktudásukkal a társadalmi célú szervezetek közelítsenek a for-profit szektor hatékony működéséhez, és ezáltal nagyobb pozitív társadalmi hatást érjenek el.

 

Milyen elvárásaitok voltak, hogyan teljesültek ezek?

A legfontosabb elvárásunk az volt, hogy a Civil Support néhány év alatt saját stábot építsen fel, és önfenntartóan tudjon működni, illetve hogy ez alatt az időszak alatt megismerjük, ténylegesen mire van szüksége a szektornak ahhoz, hogy önfenntartóvá váljon. Ma a Civil Support közhasznú szervezetként 15 munkatárssal dolgozik, szolgáltatási bevételekből önfenntartóan működik. 3 év alatt több száz civil szervezettel dolgoztunk együtt, rengeteg partnerünk van, és vannak válaszaink arra, hogyan lehet egy társadalmi célú szervezet önfenntartó.

 

Milyen nem várt nehézségekkel kellett szembenézni?

A legtöbb civil szervezetnél jóval mélyebben rögzült a pályázati forrásokra támaszkodó finanszírozási modell, mint amire számítottunk. A gazdasági válság elhúzódása, a nagyvállalatok különböző extra adóterheinek növekedése, és az állam terjeszkedése pedig tovább nehezítette a külső forrásokkal való összekapcsolódást.

 

Hogyan kezdtétek az építkezést?

Az indulást közel 9 hónapos tervezés előzte meg. Partnereket toboroztunk, szolgáltatásokat alakítottunk ki, és felépítettük az első honlapunkat. Az indulás pillanatában volt már 4 ügyfelünk, akikkel azóta is dolgozunk, így az első naptól önfenntartó a szervezet. A legfontosabb feladatunk azóta is a partnerségek felépítése, és a működésünk, szolgáltatásaink folyamatos fejlesztése.

 

Hol volt a fordulópont, amikor már tudtátok: működni fog?

Egy évvel ezelőtt, az első nagy rendezvényünkkel, és két saját ingyenes szolgáltatásunk, az állásportál és a hírügynökség indulásával értük el a fordulópontot, ezek nagyban hozzájárultak az ügyfélkörünk bővüléséhez.

 

Kik az ügyfélkör?

Klasszikus civil szervezetekkel, szakmai szövetségekkel, társadalmi vállalkozásokkal, vállalatokkal és önkormányzatokkal dolgozunk, az első három csoportnak működési, stratégiai és match-making szolgáltatásokat nyújtunk, a vállalatokat és önkormányzatokat abban segítjük, hogy civil szervezetekkel hosszú távú, mérhető pozitív társadalmi hatással bíró együttműködéseket alakíthassanak ki.

Potenciális ügyfeleinknél először mindig egy diagnózis készül, hol tart a szervezet a szervezeti életút-görbén, melyik működési területen mik az aktuális kihívások, mik a rendelkezésre álló belső erőforrások. Ez alapján teljesen szervezetre szabott javaslatot állítunk össze, ami lehet egy egyszerű projekt lebonyolítása, de akár több éves komplex kísérési folyamat is.

 

Milyen problémákra adnak választ a szolgáltatások?

Működési kockázatok kiszűrésére (adózás, számvitel, jogi, munkaszervezési, kommunikációs területen), forráshiányra, saját szolgáltatások hiányára, partnerkapcsolatok gyengeségére, alacsony társadalmi beágyazottságra, és arra, hogy ha egy szervezet nem tudja kimutatni a saját társadalmi hatását.

Kialakítottunk és működtetünk egy civil szervezeteket munkaerővel ellátó önkéntes és állásportált Civiljob néven, elindítottunk egy kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó civil hírügynökségi platformot, dolgozunk a tudás alapú önkéntesség hazai térnyerésén, és a társadalmi hatásmérés elterjesztésén. Életre hívtunk egy civil fejlesztői kerekasztalt, amelyben közös módszertant alakítunk ki a civil szervezetek fenntarthatóságára.

 

Hogyan történik a termékfejlesztés?

A meglévő termékeink esetében az ügyfél visszajelzések alapján folyamatosan pontosítjuk, fejlesztjük a szolgáltatásainkat. Új termékötlet esetén a Canvas modellt használjuk, amikor elkészültünk egy modellel, a meglévő ügyfélkörünkből bevonjuk azokat a fejlesztésbe, akik számára érdekes lehet az új szolgáltatás.

 

Egyedül vagy szövetségesekkel dolgoztok? Ha vannak, kik ők?

Ernyőszervezetek, szakmai szövetségek, vállalatok, önkormányzatok, a civil szervezetek fejlesztésével foglalkozó más szolgáltató cégek.

Általában azokra is szövetségesként tekintünk, akik hagyományos értelmezés szerint a konkurenseink lennének a civil szervezetek fejlesztése területén, mivel az ügy közös.

 

Hogyan építettétek a csapatot?

Ahogy növekedett az ügyfeleink száma, az alapítóknál meglévő erőforrásokról egyes területeken fokozatosan áttértünk belső erőforrásokra. Így jött létre a jelenlegi csapat:

Ambrus Noémi a szervezetfejlesztési és képzési területet vezeti, ő több mint 15 éves civil fejlesztői múlttal rendelkezik. Suhajda Attila partnerként a vállalati és önkormányzati kapcsolatok specialistája, Nyári Juli a kommunikációs szolgáltatásokért, Civil Hírügynökségért felelős, közel 15 éves ügynökségi, 10 éves rádiós tapasztalattal. Mayer Tünde a Civil Hírügynökség tartalmáért és a sajtókapcsolatok kezeléséért felel, Nagygyörgy András fundraising specialista, korábban a Bátor Tábor adományozási vezetője volt. Kelemen László adójogász, ÁFA kérdések szakértője, Vadkerti Krisztián könyvvizsgáló, adótanácsadó, Arató Adrián több, mint 10 éves civil könyvelési, bérszámfejtési tapasztalattal vezeti a könyvelő csapatot. Cseh Zsuzsa korábban vállalati oldalon, majd az Önkéntes Központ Alapítványnál foglalkozott önkéntes programokkal, nálunk a pro bono szolgáltatásokért felel. Barta Péter 20 éves informatikai tapasztalattal a webes fejlesztéseket vezeti, Kuslits Borbála szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozik. Szász Brigitta a biztonságos adminisztratív hátteret biztosítja számunkra.

 

Hogyan változott a társadalmi, gazdasági, civil, vállalati környezet az indulás óta?

Bár a gazdaság látszólag stabilizálódott Magyarországon, valójában sokkal rosszabb a helyzet most, mint 3 évvel ezelőtt. A Freedom House adatai alapján Magyarország 2015-ben az index történetében egyedüliként “demokratikus” kategóriából visszakerült a részleges demokráciák közé, miközben a USAID civil fenntarthatósági indexe szerint a hazai civil szektor a “fenntartható” kategóriából a “fejlődő fenntarthatóság” állapotba esett (szintén egyedüli országként az index történetében). Eközben a Habitat for Humanity 2014-es kutatás összefoglalója szerint a lakosság 27%-a, a gyerekek 35%-a él Magyarországon mélyszegénységben.  A civil szféra társadalmi beágyazottsága alacsony, az önfinanszírozó képessége minimális (az USA-ban a civil szervezetek szolgáltatási bevételeinek aránya 75%, Magyarországon 10-15% közötti). A kormányzat civilellenes lépései és retorikája pedig tovább nehezíti a szektor helyzetét. A permanens jogbizonytalanság, a nem csökkenő extra vállalati adóterhelés és az állam túlterjeszkedése miatt nem javult a vállalatok helyzete, így 2012-höz képest tovább csökkentek a vállalatok által a civil szektornak biztosított erőforrások.

 

Ez hogyan befolyásolja a fejlesztéseket, a terveket?

Az elmúlt 3 év folyamatai alapján még fontosabbá vált a társadalmi célú szervezetek megerősítése, fenntarthatóságuk és pozitív társadalmi hatásuk fejlesztése.

Merre tovább? Fejlesztési tervek? A következő három év?

3 év intenzív szolgáltatás és ügyfélportfólió fejlesztési folyamat van mögöttünk, a következő évet a módszereink stabilizálására szánjuk. A következő 3 évben pedig szeretnénk saját erőforrásokkal, vagy partnerek bevonásával minden szolgáltatásunkat országosan elérhetővé tenni.

Cseh Zsuzsa